Mennyit tudsz a festési folyamatról? Milyen módszereket alkalmaznak a szövetek festésére?

A festés kulcsfontosságú folyamat a szövetek vagy rostfonalak színének előállításában, és kulcsfontosságú folyamat a textíliák értékének növelésében, például minták és minták hozzáadása a textíliákhoz, a textíliák színének megváltoztatása és a kapcsolódó előkezelési eljárások.

A tiszta pamutszövetek festésére használt színezékek főként direkt festékeket, reaktív festékeket, tartályfestékeket, oldható tartályfestékeket, oldhatatlan ammóniafestékeket, kénes festékeket stb. tartalmaznak. A nyomdafestékek közé elsősorban a reaktív festékek, az oldhatatlan ammóniafestékek, a stabilan oldhatatlan ammóniafestékek tartoznak, , oldható kádfestékek és nyomdabevonatok. A pamutszálakhoz hasonló viszkózszálak is festhetők és nyomtathatók a fent említett különféle festékekkel. Mivel azonban a viszkózszál a pamutszálhoz képest lazább szerkezetű regenerált cellulózszál, kevésbé ellenáll a lúgoknak és érzékenyebb a savra. Ezért az ilyen típusú festékkel való festés során a folyamatnak és egyéb szempontoknak eltérőnek kell lenniük. . Az alábbiakban röviden bemutatjuk a tiszta pamutszövetekhez általánosan használt festékek festési módszereit.

festési folyamat

A festési folyamat nagyjából három szakaszra osztható:

1. Felszívódó

Az adszorpció a festéknek a szál felületéhez való tapadásának folyamata; a festéket a szál adszorbeálja az oldatban lévő intermolekuláris erők, ionok közötti elektrosztatikus vonzás stb. hatására.

2. diffundáló és átható

Az adszorpció után a festéknek be kell jutnia a szál belsejébe, és ott kell maradnia; bizonyos körülmények között az adszorbeált festék a szál felületéről a szál belsejébe diffundál és behatol, belép a szál amorf zónájába, és eléri a festékoldatot, a szál felületét és a szál belsejét. a koncentráció eléri az egyensúlyt.

3. Rögzítés

Ez egy kulcsfontosságú folyamat annak meghatározásához, hogy a festék tartóssága jó-e; a szál amorf területére belépő festék kémiai erővel (ionos kötés vagy kovalens kötés), intermolekuláris vonzással (van der Waals erő) és hidrogénkötéssel kapcsolódik a szál makromolekuláihoz, és bizonyos A kötési ellenállást kap.

A tényleges festésnél a fenti három szakasz nem különíthető el egyértelműen. Különböző festékek, különböző szálak, különböző festési eljárások, a festési folyamat is más.

Festés módszere

1. Közvetlen festékfestés

A direkt festékek általában vízben oldódnak, mert molekulaszerkezetükben vízoldható csoportokat tartalmaznak. Vannak olyan színezékek is, amelyek feloldódása érdekében szóda hozzáadása szükséges. Közvetlenül festhetik az olyan szálakat, mint a pamut, len, selyem, gyapjú és viszkóz, anélkül, hogy más adalékanyagokra támaszkodnának, ezért direkt festékeknek nevezik őket. Semleges elektrolitok, például só hozzáadása a festés során növelheti a szennyeződések mennyiségét a festéken. A direkt festékek teljes kromatogramokkal, élénk színekkel, alacsony árakkal, egyszerű festési módszerekkel és egyenletes színtermeléssel rendelkeznek. Mosással és napsugárzással szembeni színállóságuk azonban gyenge. A világos színek kivételével általában színrögzítés szükséges.

2. Reaktív festékfestés

A reaktív színezékek reaktív csoportokat tartalmazó oldható festékekre utalnak. A molekulák egy vagy több reaktív csoportot tartalmaznak (más néven reaktív csoportokat). Megfelelő körülmények között kémiailag kombinálható cellulózszálakkal és fehérjeszálakkal, hogy nagymértékben javítsa a festett tárgyak mosással és szappannal szembeni színtartóságát. Ugyanakkor előnye a könnyű festés és nyomtatás, az élénk színek, az egységes színspektrum és az olcsóbb árak. Általában azonban a reaktív festékek alacsony színrögzítési sebességgel rendelkeznek, és könnyen hidrolizálódnak lúgos oldatokban, lebegő színeket okozva. Ezért a szövetek festésekor először a festés, majd a rögzítés módszerét alkalmazzák a festék rögzítési arányának javítására. Nyomtatáshoz egyfázisú vagy kétfázisú nyomtatást kell választani a különböző festéktípusoknak megfelelően. Vannak olyan reaktív színezékek is, amelyeknek gyenge a színtartóssága a klóros fehérítéssel szemben és az időjárásállóság.

3. Vat festék festés

A Vat-festékek (kereskedelmi név Shilin festékek) vízben oldhatatlanok, és nem festhetők közvetlenül. A festés során redukálni kell őket, és lúgos redukáló oldatban fel kell oldani, hogy nátrium-leukonátriumsók képződjenek, mielőtt a szálra festhetők. Oxidáció után vissza lehet alakítani Az eredeti szín lakkja van rögzítve a szálon.

A Vat festékek teljes kromatogrammal és élénk színekkel rendelkeznek. Ezek olyan színezékek, amelyek minden színezékben kiváló tulajdonságokkal rendelkeznek, különösen a fény- és mosásállóságukkal, amelyek gyengébbek a többi festéknél. Ezek azonban drágábbak, kevesebb piros fajtájuk van, és erős színeket tudnak festeni. A dörzsöléssel szembeni színtartósság gyenge, egyes sárgás-narancssárga színezékek fényérzékenyek és törékenyek, ezért használatukra bizonyos korlátozások vonatkoznak. Festésnél vagy nyomtatásnál meg kell erősíteni az utószappankezelést a lebegő színek eltávolítása és a fényerő javítása érdekében.

4. Festés oldható kádfestékekkel

Az oldható kádfestékek, más néven indikotinfestékek, többnyire kádfestékekből származnak. Az oldható tartályfestékek vízben oldódnak, és bizonyos affinitással rendelkeznek a cellulózrostokhoz. Az oldható kádfestékek festési folyamata viszonylag egyszerű. A festék jó diffúziós és kiegyenlítő tulajdonságokkal rendelkezik, nagy a dörzsöléssel szembeni színtartóssága, valamint jó színtartóssága napfénnyel, mosással és izzadással szemben. Ez a festék azonban drága, és főleg világos és közepes színű pamutszövetek festésére és nyomtatására használják.

5. Kénes festékfestés

A kénfestékek ként tartalmaznak, amely közvetlenül nem oldható fel vízben, de szulfid-lúgban feloldható, és leuco testté redukálható. A pamutszálak általi felszívódás után a leukotest oldhatatlan színezékké oxidálódik, és a gyapotszálra rögzül, ezért kénfestékeknek nevezik. A kénes festékeket főként sötét színű pamutszálas termékek festésére használják. Moshatósága és napozása jó. A kéntartalmú festékek gyártása egyszerű, alacsony az ára, egyszerű a festési folyamat, könnyen összeilleszthetők a színek, és jó a festékállóságuk. A kromatogram azonban nem teljes, és főleg kék. Főleg fekete, a színe nem fényes. Egyes színezékek (például a kénfekete) törékennyé teszik a szálakat a szövet tárolása során, ezért a festés után ridegséggátló kezelésre van szükség. A sárga és narancssárga kénfestékek gyakran fényérzékenysé teszik a szálakat.

6. Savas festékfestés

A savas festékmolekulák savas csoportokat, például szulfonsav- és hidroxilcsoportokat tartalmaznak, amelyek vízben könnyen oldódnak, és vizes oldatban festékanionokká ionizálódnak. A savas festékek élénk színekkel, teljes kromatogramokkal, egyszerű festési folyamatokkal és könnyű színillesztéssel rendelkeznek.

7. Diszperziós festék festés

A diszperz festékek a nemionos festékek egy fajtája, amelyek kis molekulájúak, egyszerű szerkezetűek, és nem tartalmaznak vízben oldódó csoportokat, ezért nehezen oldódnak vízben. Festéskor diszpergálószer segítségére van szükségük, hogy finom részecskék formájában egyenletesen eloszlajanak a festékben. Folyadékban diszperz festéknek nevezik. A diszperz színezékek teljes kromatogrammal, sokféle fajtával, jó fedőképességgel és széles körű felhasználási lehetőséggel rendelkeznek. Különösen alkalmasak poliészter, acetátszál, nylon stb. festésére.

8. Kationos festékfestés

A kationos festékeket eredeti alapszínezékek alapján fejlesztik ki. Vízben oldódó festékek nagyon gazdag színekkel. Oldatban ionizálhatók pigmentkationok és egyszerű anionok előállítására. Ezek speciális festékek savas csoportokat tartalmazó akrilszálakhoz.